Ballag már a vén diák...

Vége. Ennyi volt. Mintha hirtelen 8 teljes év eltűnt volna az életemből. Nem nagyon tudom elképzelni azt, hogy mi lesz velem a jövőben vagy, hogy kik azok akikkel fenntartom majd a kapcsolatot és kik azok akikkel nem.

Tegnap minden véget ért.

...

Fél 7-re mentem fodrászhoz és a hosszú idő ellenére megvoltam elégedve a látottakkal.

A ballagásra fél 10-re kellett mennünk és háromnegyed 10-ig lehetett átadni a virágokat. A családom pont háromnegyedre érkezett, már majdnem indultunk le. :) (:

Az alsós osztályfőnökünk és napközistanárunk feldíszítették az alsós termünket és ott gyülekeztünk. Mondtak még egy kedves kis búcsúszöveget és annyira sírtak, hogy én is majdnem könnyezni kezdtem. A ballagás kezdete a Himnusz volt, azután mentünk egy kört fenn és végül az aulába mentük. Ott volt egy kisebb fotózkodás utána pedig jött a tarisznyaátadás. Majd körbementünk a termekben és a hátsóajtón keresztül az iskola előtti térre érkeztünk. Az igazgatónk most vonult nyugdíjba (A legjobb igazgató volt a világon, ebben biztos vagyok!) úgyhogy ő is velünk ballagott. Mondott egy nagyon szép és vicces beszédet. Majd átadták a kitüntetéseket és kb. ennyi. Persze a rendezvény közben volt zászló behozatal, átadás és kivitel, illetve a Szózat. Elköszöntk a 7.-esek is meg ehhez hasonlók. Mikor véget ért az ünnepség levadásztam a lufimat és átcuccoltunk a felsős termünkbe. Ott kikaptuk a bizonyítványunkat. 2 kitűnőm lett és 2 jón kívül csak jelest kaptam. :) Ezután jött a közös ebédlői falás a családdal, majd átvonultunk a másik házunkba és ott beszélgettünk és hülyéskedtünk. Végül annyira eltelt az idő, hogy éppen csak haza tudtam rohanni, átöltözni és mentem a bankettre. A bankaett - Bebe szavaival élve - egy nyugdíjas party-ra emlékeztetett. Minden jó indult, de amikor Bebével és Andival egyedül maradtunk a saját asztalrészünknél az kicsit rosszul esett. Az egyik legjobb barátnőnk külöldön volt így nem tudott eljönni a másik meg nem nagyon kereste a társaságunkat. Szóval mi így hármasban elvoltunk, azután beszéltgettünk az igazagtóval, viccelődtünk G-bácsival és ehhez hasonlók. Ezután 2-3 másik osztályból való lánnyal dumcsiztunk. Végül meguntuk és elmentünk. Az egésznek egyáltalán nem volt ,,Utoljára látjuk egymást!" jellege. Csak ,, Majd jövőre találkozunk!". Persze a puszilkodás nem maradt el. Az eső marha nagy szerencsémre szakadt, apum meg kicsit messze állt a kocsijával szóval csoda, hogy nem kaptam el semmit. Azt persze még megemlíteném, hogy annyira tele voltam, hogy enni alig tudtam. :P Szóval röviden ennyi. Beteszek pár képet.

Ballagásom:

Ballagás utáni falás:

Bankett: