Nah, bocsi, hogy tegnap elintéztem pár szóval az aznapi bejegyzést, de eléggé kivoltam. Az egész csütörtököm sz*rul alakult és ezt még csak tetőzte, amikor a matektanár irattatott velem és még rajtam kívül 3 emberrel egy dogát, amiből semmit sem tudtam. Jah bocs, az 1. és az utolsó feladat, lehet, hogy jó lett. Mindezt azért, mert nem csináltam meg a beadandót... mivel úgy voltam vele, minek foglalkozzak azzal a sz*rral, ha úgysem tudom megcsinálni, jó jegyet meg amúgy sem kapok rá. Ezzel rajtam kívül még asszem 10-en voltak így. De egyenlőre a tanár csak velünk irattatta meg a dogát, ami az összes eddigi beadandóból lett összeválogatva. A tanár persze miközben mi dogáztunk, haladt tovább az anyaggal és juhééééé, újra nem fogom tudni mi a fenéről tanulunk. Fantasztikus.A mai napom egy fokkal jobb volt. Bár ma 5-6 körül észrevettem, hogy úgy sírok, mint még soha. Persze közben aludtam. Anycim szerint ez a boldogságot jelenti. Háááát én nem érzem boldognak magam, de ha egy álmos könyv azt mondja ez így van, akkor legyen. Ki vagyok én, hogy vitatkozzak a mágiával? Csak egy földi halandó, aki kissé hitetlen és zárkózott az ilyesfajta bizonyíthatatlan dolgok elől. Na de akkor suli, röviden. Az ofőnk, mivel elfoglalt volt, nem irattatott az Íliászból. Szóval itt van egy újabb hetem kiolvasni. És hétvégén lehet, hogy megnézem a Tróját is. Ki kell használni az ilyen lehetőségeket. Felelni se feleltünk, szóval semmi gáz nem történt. Sőt kikaptuk a töri dogánkat is, ami a drága ofőnk jószívűségének köszönhetően nagyon jó lett. Az angolokat is túléltem, bár az utolsót egy másik teremben kellett végigszenvednünk, ahol még csak hely sem volt arra, hogy kényelmesen leüljünk. :P De túléltük.Ezt is. A busz elé, már nem is siettem, tudtam, hogy úgyis lekésem. Így is lett. A buszon egy ultrahelyes fiú ült mellém... de asszem ez nem túl lényeges. Amúgy az illata is jó volt. De mindegy. :)) Mikor hazaértem olyan fáradtság uralkodott el rajtam, hogy muszáj volt ledőlnöm. Rendet raktam, takarítottam, lecót írtam... vagyis csak egy részét. Rengeteg lecó gyűlt össze hétvégére... megint vissza kell szoknom arra, hogy mindig azon a napon írom meg az adott leckét, amikor feladják. Mert most így szombaton is lenyót kell csinálnom és vasárnapra meg ott van a tömérdeknyi tanulnivaló. Éljen a nem pihenésre, hanem a mégtöbb tanulásra szolgáló hétvége. Ami furcsa, hogy 22:40 van én pedig olyan fáradt vagyok, mint a bűn. Így megint nem tudom megcsinálni azokat a dolgokat, amiket már hetek óta szeretnék. Nem baj, mert majd holnap kialszom magamat és este megpróbálok mindent befejezni.
Nah és végül, de nem utolsó sorban egy kis poénos sztori, röviden. MyVipen írt nekem egy pasas, aki elvileg fotós és véletlenül meglátta a képeimet és úgy godolja jól tudnék érvényesülni a szakmában. Na én ezen olyan röhögőgörcsöt kaptam azon nyomban, hogy azt fel kellett volna venni. Ezután gondolkodtam egy kicst, hogy ez a pasas a) vak, b) nagyon vak, c) unatkozik, d) minden embernek ilyen leveleket küldözget a MyVipen. Ezekre jutottam. Illetve felmerült bennem az is, hogy egy kis pedóval van dolgom, de anycim szerint ez nem túl valószínű... Nekem 8. De ne űzzenek belőlem gúnyt, mert azt én magam is megteszem, anélkül, hogy bárki is felkérne rá.
Nah ennyit mára, mert leragad a szemem. És, mert már csak fehér foltokat látok a szemem előtt.
pás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése