,,Szomorú arca megszelídült a hangomból kicsendülő megfoghatatlan fájdalom hallatán.
- Bella! - Az ujja könnyedén végigsimított az ajkam körvonalán. - Én mindig veled maradok. Ennyi nem elég?
Megcsókoltam számon kószáló ujját, és elmosolyodtam.
- De elég, egyelőre.
Makacsságom láttán mérgesen legyintett. Tehát ma este egyikünk sem adja be a derekát. Olyan erővel fújta ki a levegőt, hogy az majdnem morgásnak hangzott.
Megsimogattam az arcát.
- Figyelj rám - mondtam. - Jobban szeretlek, mint az egész világot együttvéve. Ez nem elég?
- De igen, elég - felelete mosolyogva. - Örök időkre elég.
Aztán lehajolt, és újra a nyakamhoz érintette hűvös ajkát."
*
Az utolsó lap. Amikor ezeket a sorokat olvastam, összeszorult a torkom. Vége van. Nem tudom elhinni... Az utolsó lap...
Kivégeztem. 6 nap alatt. És minden egyes oldalt imádtam. Sokat köszönhetek ennek a lebilincselő könyvnek. Ez a hét a betegségem ellenére is nagyszerű volt. Minden nap az járt az eszemben, bárcsak itthon lennék már és olvashatnám tovább a könyvet. Naponta 3-4 fejezetet is elolvastam és ezután is nehéz volt letennem. Stephenie Meyernek hála, visszatértem a könyvek világába. Nem is gépeztem olyan sokat a héten, este 8-nál tovább 1 napot sem ültem a gép előtt. És ez hihetetlen a számomra.
Most szomorú vagyok, mert vége. Ez egy olyan történet, amivel nem lehet betelni. Úgy gondolom én is azt fogom hajtogatni minduntalan, hogy MÉG! A Twilight-láz minden épeszű embert elkap. Magával kell ragadnia, mint vámpírnak az áldozatait. Aki nem érti mi olyan lenyűgöző ebben az egészben, annak csak 1 dolgot tudok ajánlani: Most azonnal rohanjon egy könyvesboltba és vegye meg. Ez a könyv magával ragad már az 1. pillanattól fogva. Miért akarnád kihagyni? Bár azért van némi kockázata annak, ha elolvasod. A fájdalom... és a kín... az, ami majd elkap téged, amikor az utolsó oldalon jársz. Az elviselhetetlen.
*
Alig várom az Április 28.-át, amikor megjelenik a 2. rész. Azt hiszem meg is van, mit kérek a névnapomra.
Végül, de nem utolsó sorban: Köszönöm Stephenie Meyer, hogy megírtad ezt a töténetet! Örök hálával tartozom ezért...
Most pedig megyek és megnézem a filmet. Nem tudok betelni a történettel... ;) Van ilyen :D
2009. március 21., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése