Mielőtt arra gondolnátok én ma biztosan bekattantam, jelenteném nagyonis jól vagyok. De úgy érzem be kell pótolnom az elmaradásaimat és mivel ma pont ráérek ezért hát ezzel ilyen jól is haladok.Kezdjük a bloggal... Mint (remélem) észrevettétek megváltoztattam a sorrendet az oldallécen és így előrébb kerültek a személyes dolgaim és hátrébb a blog dolgai. Ezenkívül felkerült egy modul, ahol mindig az aktuális hátteremet láthatjátok majd. A Shipper és Fan of táblákat majd újrakezdem, mivel folytatni nem fogom tudni őket az elveszett képek miatt. Szóval azzal várni kell még egy jó ideig... Nah ennyit a blogról és akkor evezzünk egy kicsit személyesbb vizekre...
A mai nap nem teljesen úgy alakult, ahogyan elterveztem. Időben felkeltem bár azért megjegyezném tudtam volna még aludni... A készülődés kicsit elhúzódott, de nem késtem el. A busz viszont késett vagy 5 percet, de így is elég korán beértünk. Így úgy határoztunk elmegyünk a Princess Pékséghez a Központba... Ezt is hamar letudtuk, így miután viszamentünk Városkapuhoz leültünk és elkezdtük majszolni a finomságokat, amiket vettünk. Kb. 10 percet tölthettünk el így, majd felszálltunk a metróra. Az Árpád hídnál csatlakozott hozzánk Niki is és így hármasban utaztunk egészen a Kálvin térig. Ott akkora mákunk volt, hogy pont belebotlottunk pár osztálytársunkba és így együtt mentünk a Nemzeti Múzeum elé. Ott már javában várakoztak páran, és az eső is elkezdett szemerkélni. A tanár természetesen a másik oldalon állt, szóval át kellett baktatnunk. Elég sokan voltak a helyszínen az eső meg egyre jobban nekiállt... mi meg álltunk és tűrtük. Nem telt el negyed óra és elkezdtünk fojni befelé. (Azt azért még megjegyezném, hogy a múzeum mellett állt 2 cuki paci, akik magyarázatot adtak arra, hogy miért fulladtam meg majdnem a lótrágyaszagtól...) Bent először a ruhatárhoz vezetett az út, amiután mindenki elindult megoldani a feladatlapon lévő feladatokat. Nem tudom mennyi időt cseszekedtünk vele, de így nagyjából a 5-ös csapatból 3-an dolgoztunk rajta és 2-en elvoltak. Persze ez nem gond, amúgy sem haladtunk volna gyorsabban. Miután nagynehezen végeztünk a lappal lementünk a ruhatárhoz és felvettük a ruháinkat. A múzeumon kívülre még esett 2 feladat. Ezeket megoldottuk és utána jöhetett az örökkévalóságnak tűnő várakozás. Nem tudom mit csináltak a csapatkapitányok, de hosszasan foglalatosdkodtak... Persze mi mehettünk volna haza, de mivel az is jegyzetelt, akivel mentem haza, ezért én nem mehettem sehová. Szóval Niki és Zsuzsó társaságában néztük az előadást, míg Enim és Dojka a papírokon dolgoztak. Nagynehezn elszabadultak és végre indulhattunk haza. A metrón még jól elh*lyültünk nem meghazudtolva saját magunkat... Képeket is csináltunk a telefonommal. :D Ezután pedig Dojkáékkal mentem haza. És ennyi. Jó volt, jól éreztem magam és végre elmondhatom, hogy van 4 ember az osztályban, akiknek a táraságában igazán jól érzem magam. És ez tök jó. Szóval remélem lesz még ilyesfajta dolog, főleg így suli helyett. A többiek meg ott r*hadtak míg mi a múzeumban szórakoztunk. De gáááááz... (Az ofőnk jól felmentette magát a múzeumlátogatás alól... :P )
Ohhh képek:
Niki és Dojka... őőőőő... csak azért, mert poén, hogy tökre el van mosódva az egész...
Ismét... és ezt is csak azért, mert poén... Főleg Niki kemény arca... :))
Azután szerény személyem az én kis Enim társaságában... És Niki keze, mert ő azt hiszi ez vicces... :D
És az egyetlen kép, ami nem mosódott el... :D Enibaba+mogyiscsoki :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése