I Love Olvasó

Először is Hello vagy Csókolom a kezit, lábát! (Anyukám megtanított arra, hogy illik köszönni. XD) Örülök, hogy idekeveredtél Sadie blogjára. (Nem tudom miért beszélek magamról E/3-ban.) Itt nem csak az én unalmas mindennapjaimról, hanem más egyéb érdekes dolgokról vagyis igazából mindenről olvashatsz, ami engem érdekel. Filmek, sztárok, bla, bla, bla. Nem fontos az, hogy mi a nevem, akik ismernek a képek alapján vagy a memek alapján úgyis rájönnek arra, hogy ki vagyok. Akik nem, azoknak úgy gondolom, nem az a fontos, hogy kovács béla vagyok :P (am, nem...) hanem az, hogy milyen ember. Netes nevem Sadie, teljesen Sadie Tisdale. (Ne kérdezd honnan jött, régi sztori.) 16 éves vagyok és Dunakeszin élek. Van MyVip-em, IWIW-em és MSN-em is. Hogy miket szeretek, azt megtalálhatjátok az oldallécen.

Jó olvasgatást és innentől szabad az út, hogy megismerd egy 16 éves lány nem éppen varázslatos, de érdekes és olykor igen KATTANT XD világát.


The Widgipedia gallery
requires Adobe Flash
Player 7 or higher.

To view it, click here
to get the latest
Adobe Flash Player.

2009. április 28., kedd

Öröm-bánat... suli

Az elmúlt 2 nap köszönőviszonyban sincs egymással. Az elmúlt 2 nap alatt, a mait és a tegnapit értem. :)) Akinek nem lenne világos. Hétfőn nagyon laza napunk volt. Kemény 5 óránk volt csak megtartva... a 3.-ban tűzriadó volt, az óra kellős közepén, amit 1.-re a tanár sem ismert fel.
Vki: Tűzriadó van!
Tanár: Dehogy van tűzriadó, ne vicceljen már... *hatásszünet* Ez nem tűzriadó?
Áhhh zsúmmal úgy szakadtunk a röhögéstől, hogy azt kifejezni is nehéz. Tesin végülis lefutottuk a 12 percet, amit legalább ebben az évben már nem fog erőltetni a tanár. :)) Dojkával éppen, hogy lefutottuk, de megvolt. :) Matekon a tanár hiányzott és úgy volt egész héten nem lesz. (Na, persze...) És ennyi a lényegesebb infó. Szóval a tegnapi nap jó hangulatban telt és tényleg eléggé laza volt A mai már nem volt olyan vidám. Az órákról nem mondanék sokat. Az egyik kis infó az az, hogy a matektanárunk mégis viszatért és megint elemében volt. XP A másik közel sem ilyen. Tesi órán egy kicsit kiborultam. Mint tudjátok kezdek belelendülni az osztály társasági életébe, de mindig vannak ugye olyan emberek akik megnehezítik mások életét. Ma ez volt az én esetemben is. Lényegtelen mi történt, de én próbáltam felülemelkedni rajta, amennyire tudtam. Legalábbis megpróbáltam nem előtte kiborulni. És mások előtt. Nem szeretem ha gyengének látnak. Így óra után kivonultam a mosdóba, hogy kiadjam a gőzt. Több, kevesebb sikerrel ez meg is volt. De az én drága, imádnivaló barátnőim nem hagyták annyiban és megpróbáltak segíteni. És ezért annyira imádom mindannyiukat. Mikor újra összefutottunk a teremben egy ideig tudtam palástolni, hogy mennyire sz*rul vagyok, de ezután a sok vígasztalás sok lett és mint az szokott lenni elpattant az a bizonyos húr, betelt a pohár, kinek melyik tetszik jobban... Sírtam. Egy kicsit. De utána jobb lett. És megpróbálok túljutni ezen. Végülis jobb mintha megtépném. Legalábbis neki biztosan. Pedig ahogyan magamat ismerem, nem sokáig megyek el szó nélkül emellett. Különben pedig ha utál vagy valami baja van velem, legalább legyen rá oka. Ne pedig azért legyen velem genny, mert nem jár egész nap a pofám, nem játszom az agyam, nem hiszem, hogy körülöttem forog a világ és nem játszom a nagylányt, miközben ő arra is képtelen, hogy összehozzon egy normális mondatot. Különben pedig a számla kiegyenlítődött. Ugyanis ma visszavágtam. Úgyis ki fog derülni, hogy én voltam, de nem túlzottan érdekel. A sors küldte elém azt a személyt, akivel árthatok neki. Nem kerestem. A sors küldte, a sors intézte el úgy, hogy hozzánk szóljon és szintén a sorsnak köszönhető, hogy ő sem szimpatizál a csajjal. Azt hiszem ez egy duplapontos g*nyózás volt. 2-1 ide!!!! ;)


Biztonsági okokból egyébként mostanában azon gondolkodom, hogy lehet, hogy privire állítom a blog személyes bejegyzéseit. Persze aki regizik majd ezután is el fogja tudni olvasni a bejegyzéseket, de ezzel elháríthatom a veszélyt és lehetek egy kicsivel szabadszájúbb is. Mert ez így eléggé nehézkesen megy. :D :P Nem mintha érdekelne mit gondolna az, aki elolvassa és magára ismerne a bejegyzéseimből.

MÁS. A bosszúállásom után hihetelenül jó kedvem lett és még a 2-es angol dogám sem érdekelt. Ezután még alakítottam is a buszon, ahol nem tudtam elhúzni az ablakot, de egy igen helyes srác segített. Hááát én azt hittem elájulok. Miután jól kiröhögtünk engem és ezt a kellemetlen szitut, azután azon szakadtunk, hogy milyen csúúúúnya angolt dogát írtam és azon, hogy a pinvint, penguin helyett pinguin-nak írtam angolul. Se gáz. De Dojka pedig odazárta a metróajtóval a pulcsijának a kapucniját, szóval ez mind a 2 bénaságomat üti. Haha... :)) Csak szeretetből Dojka! ;9

pás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése