Mint azt tudjátok előző hét szombaton volt osztálytalálkozó a RÉV-nél. Nekem meg semmi időm nem volt megírni, de mivel most éppen német van és a tanár elfoglalt, azt csinálunk, amit akarunk. :))) Szóval íme: Az elején (értsd: hét eleje, kb. szerdáig :P ) eléggé fel voltam villanyozva, de amint közeledett a ,,nagy nap" egyre kevésbé volt kedvem menni. A végén már ott tartottam, hogy semmi értelme ennek az egésznek, annyira azért nem szerettük egymást. Az egész előtt 1 nappal, beszéltem az egyik szervezővel, aki elárulta, hogy kik azok, akik eljönnek és, hogy mit fogunk csinálni. Sütögetés volt betervezve, de engem nem nagyon izgatott a dolog. Mind1. Nagyon gyorsan telt a délelőtt, és hihetetlenül korán elérkezett a fél 4. Előtte persze F1 időmérőt néztem, ami k*rva jó volt és az a maradék kedvem is elment az egésztől. De nem akartam lemondani főleg, hogy Bebe a főváros másik feléből jött emiatt az egész miatt és nem akartam átvágni. Egy KICSIT késett és így várható volt, hogy mi sem érünk majd oda időben. De nem gáz, mert amióta középsulis vagyok azóta 2 dolog jellemző rám. Az egyik, hogy mindig, mindenhonnan elkések, a másik pedig, hogy mindig, mindenhonnan utolsóként kerülök ki. :P Az úton jól szórakoztunk, fura, de hiába telik az idő, Bebémmel még mindig tudunk beszélgetni, bármiről, bármikor és bámennyit. Pedig elég keveset találkozunk, általában. :(((( Mikor odaértünk már páran ott voltak, de nem voltunk olyan hű de sokan. Késtünk egy 15 percet, persze Bebe rám fogta, pedig nem tudom ki volt, aki késett... :P
Nagynehezen megérkezett mindenki, azt hiszem kb. 14-en tutira eljöttek, bár később 4-en le is léptek. Plussz még ott volt a felsős ofőnk is. Kiderült senkinek sem volt kevde a sütögetéshez, így senki sem hozott semmit. Micsoda szervezés, emberek! XD Az egyik főszervező pedig csak a poén kedvéért el sem jött. Telefonon meg véletlenül sem lehetett elérni. XP A nagy tétlenkedés után elkezdtünk sétálgatni a Duna parton, majd beültünk a Csurgóba, ami egy örökkévalóságnak tűnt. Néha jókat röhögtünk, de nem volt semmi különös. Én már az elején le akartam lépni, de Bebe folyton azzal b*szogatott, hogy még maradjunk, még maradjunk, nem tudtam mire számított... majd az egész hely hirtelen átcsap egy házibulivá, vagy mi, most komolyan? :D Végül úgy voltunk az egésszel, hogy ha nem csinálunk semmit, akkor mi elmegyünk. A többiek közös erővel feldobták a mozizás lehetőségét, de mivel az út hosszú lett volna, nem mindenkinél volt elég pénz, stb. ... elvetettük. Ekkor Bebével bedobtuk a pizzázás ötletét, amire a többiek ugrottak is. Így visszamentünk a lakótelepre 4-es csapatban. Csak semmi klikkesedés. :P Útközben Kitti mesélt pár érdekes dolgot. Pl.: Dunakeszin a hajléktalangyújtogatáson kívül más is történt. Pl.: Elástak egy 12 évest és egy nőci lefagyaztotta az újszölött gyerekét. Ez Keszi. Már meg se lepődök. Nagynehezen odaértünk a Pancser Pizzába, ahol előttünk már 3-an odaértek a többiek pedig később jöttek meg. Összedobtunk 2 asztalt és közben Liverpool meccset néztünk. :S Tök poén volt, mert a pizzéria elég otthonos volt, jó volt a hangulat, csak a kiszolgásslás volt ultra lassú. Kaptunk egy papírt, amin rendelni kellett és tök király volt. Kb. 1 órás várakozás után mindenki nekiesett a kajájának. Ezután szerintem még legalább 1 órát ott hülyültünk meg dumáltunk. És 11.000Ft-ot fizettünk össz-vissz. Áááááh nagyon király volt. Olyan sokáig elvoltunk, hogy 9-re értem haza. De végülis nem bántam meg. A pizzériás rész mindent pótolt, r*hadt jó volt. Nem is értem így utólag mitől féltem ennyire. Az a bizonyos rossz megérzésem, tudjátok... De sokkal jobb volt, mint egy újabb gépezéssel és Tv-zéssel eltöltött szombat délután otthon. De mondjuk a közeljövőben nem kéne megismételni. XDXDXDXDXDXD
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése