I Love Olvasó

Először is Hello vagy Csókolom a kezit, lábát! (Anyukám megtanított arra, hogy illik köszönni. XD) Örülök, hogy idekeveredtél Sadie blogjára. (Nem tudom miért beszélek magamról E/3-ban.) Itt nem csak az én unalmas mindennapjaimról, hanem más egyéb érdekes dolgokról vagyis igazából mindenről olvashatsz, ami engem érdekel. Filmek, sztárok, bla, bla, bla. Nem fontos az, hogy mi a nevem, akik ismernek a képek alapján vagy a memek alapján úgyis rájönnek arra, hogy ki vagyok. Akik nem, azoknak úgy gondolom, nem az a fontos, hogy kovács béla vagyok :P (am, nem...) hanem az, hogy milyen ember. Netes nevem Sadie, teljesen Sadie Tisdale. (Ne kérdezd honnan jött, régi sztori.) 16 éves vagyok és Dunakeszin élek. Van MyVip-em, IWIW-em és MSN-em is. Hogy miket szeretek, azt megtalálhatjátok az oldallécen.

Jó olvasgatást és innentől szabad az út, hogy megismerd egy 16 éves lány nem éppen varázslatos, de érdekes és olykor igen KATTANT XD világát.


The Widgipedia gallery
requires Adobe Flash
Player 7 or higher.

To view it, click here
to get the latest
Adobe Flash Player.

2009. május 29., péntek

Perverz állatok XP

A címről, majd később. Először is ezt a bejegyzést, már vagy 2 napja meg akartam írni, de nem nagyon volt hozzá kapacitásom. A sulis részre nem nagyon emlékszem, de gondolom az nem is érdekel senkit. Jah, de annyit azért elmondanék, hogy megint megkaptam az ügyeletes szerepét és ez nem csak 1-2 órás szenvedés volt... egész nap, 6 szüneten keresztül rohangáltunk tanárok után, Dojkával. Remek volt...

A délutáni program ismét a Duna Pláza volt. Nem vettem semmit. Megint... de üzletekbe azért bementünk, szóval ez már haladás. De ez nem a sztori izgalmas része... az ugyanis... éppen a 3.-on járkáltunk, a mozi felé... erre megszólalt egy tök jó szám és elkezdtem táncolni... majd kb. 2 perccel később Dojka megszólalt, hogy mindenki engem néz, de azt hittem csak a szokásos duma. De kiderült nem teljesen az. Ugyanis 2 srác, folyamatosan bámult és mosolyogott felém. Nah én olyan lendülettel rohantam Enimhez, az újságos állványok felé, hogy öröm volt nézni. Persze az én drága barátnőim, ismételten bebizonyították, mennyire együttérzőek és jót röhögtek rajtam. A srácok viszont még akkor is bámultak, mikor már megjártunk 2 üzletet és 1 emelettel lejjebb voltunk. A plázázás kezdett unalmassá válni és Dojkának is lassan mennie kellett, így megint ketté váltunk, amíg én kaja után néztem és amíg ők bementek a Matchba. Miután újra együtt voltunk és a padon csöveztünk, fáradtan és lelkizős hangulatban újabb váratlan dolog történt. Megjelent 2 csávó, akik úgy néztek ki, mintha fognák egymás kezét. (Legalábbis Dojka szerint) Mikor már kicsit távolabb voltak, csak akkor jöttünk rá, kik is ők. Ők voltak azok, akik megbámultak. Hát én azt hittem ott nyomban elsüllyedek. Persze ez még semmi. Miközben mentek fel a mozgólépcsőn, félreértelmezhetetlen jeleket mutogattak és mosolyogtak rám. Én visszaintegettem, de nem nagyon akartam belemenni a játékba. Naná, hogy elkezdtem rettegni ezután. A másik említésre méltó dolog még, talán az, hogy láttuk Josh és Juttát, akiket stílusosan elkezdtünk követni. A pasi jó hamar elhúzott, de a csajszi azonnal bevágódott a filléres üzletbe. Dojka ismerte fel őket és rájöttem miért volt olyan nehéz azonosítani őket. Mert a csajszin semmi smink nem volt és úgy nézett ki, mint egy varangy. Nem volt gáz. :S Ezek után, Dojkának lépnie kellett. Ekkor Enimmel megkezdtük a szervezkedést, ugyanis tudtuk, hogy másnap lesz Dojka szülinapja és ki kéne találni valamit. Újra felmentünk a 3.-ra. Én kicsit paranoiás voltam és ez ráragadt Enimre is... Az ötlet az volt, hogy lelopunk az állványról egy csomó Exit-et, ami tele volt Zac Efron, 17 Again-es premier képeivel. Ennek később, még lesz jelentősége. Ezután bementünk egy üzletbe, ahol renegeteg Disney sz*rt lehetett venni. Miután megláttuk az árakat eléggé kikerekedett a szemünk és elkezdtünk kutatni valami után, ami nem kerül 6000 Ft-ba. Találtunk egy tollat, aminek a tetején volt egy kis TV és ha azt lenyomtuk a HSM szereplőinek a képe váltakozott benne. Mivel ez volt a tökéletes ajándék, nem is kerestünk tovább. Ezután bementünk egy bizsuboltba és vettünk neki egy fülbevalót is, ami tök jó lett. Ezután pedig spuriztunk haza, mert már vagy 5 óra volt és így is elég későn értem haza.
Másnap reggel kezdődhetett a titkolódzás. Reggel elénekeltem Dojkának a Boldog szülinapot, állatkert a lakod... kezdetű dalt, de miután telóztam Eninek, hogy elérkeztünk Városkapuhoz, onnantól totál megkattantam és egyszerűen nehezemre esett a hazudozás. Féltem, hogy nem férünk bele az időbe, így próbáltam lassítani a tempón, de Dojka nem nagyon észlelt semmit sem. Mikor beértünk szerencsére Eni és Niki már végeztek a meglepi utolsó simításaival. Ekkor Dojka kinyitotta a szekrényt és... a szekrény tele volt ragasztva Zac Efronos képekkel. Micsoda meglepetés... XP Kár, hogy tudtam róla ugye? Az a sok Exit magazin... PONTOSAN!!! Nagyon kemény lett, higyjétek el nekem... Dojka úgy meglepődött, hogy az valami eszméletlen. Majdnem el is sírta magát, megjegyezném... És ekkor úgy voltunk vele mind, hogy ez nagyon megérte. Az ajándékok is tetszettek neki, persze és hihetetlen happy volt egész nap. Jogom van feltételezni, a meglepi miatt... Jogom van? XD Estefelé (mivel csütörtökön siettem haza) még csináltam neki egy háttérképet. És elég sok áldozatot hoztam érte. Vettem neki ajándékot, HSM-eset méghozzá, engedtem, hogy Zac Efronnal legyen tele a szekrény, ameddig akarja, kedves voltam és Miley Cyrus-os háttérképet csináltam neki, miközben utálom azt a csajt.
De persze mindenki tudja... nem azért teszünk szivességeket, hogy viszonozzák nekünk, hanem szeretetből. Azért, hogy örömet szerezzünk szeretteinknek, azoknak az embereknek, akik fontosak nekünk és közel állnak hozzánk. Nem várunk el viszonzást. Szeretüüüüünk... (L)(K)

Íme 2 igen rossz minőségű, telefonos kép az alkotásról:


3 megjegyzés:

  1. Happy Dojka jelentkezik!!

    Nagyon vártam már ezt a bejegyzést főleg abból a kiváncsiságból h hogyan írod le a szülinapi meglepit...És tökéletesen igazad van mindenben...bár egy kicsit furácsálltalak a metróban mikor röhögtél de am nem sejtettem semmit...És abban volt a legnagyobb igazad h már majdnem sírtam annyira meghadtódtam a sok szeretettől és a vele járó dolgoktól...ez volt az elmúlt éveim során a legemlékezetesebb szülinapi meglepim amit nektek köszönhetek és még az is benne volt h nagyon szeretem a meglepiket....
    Nagyon örülök h végre megtudhattam mit csináltatok miután elmentem erre kiwi voltam... és örömömre még a srácokat is beleírtadXDXD

    és még egyszer nagyon KÖSZÖNÖM a sok örömöt amit okoztatok!! Imádlak benneteket!! Ezt soha nem fogom elfelejteni!!

    Na végre egy hosszú bejegyzést tudtam írni!!
    Na pus szia!!

    VálaszTörlés
  2. happy Dojka XD

    hát én alapjáraton kattant vagyok, szvl annyira nem volt feltűnő, hogy átmenetileg becsavarodtam... xP

    hát reméltük is, hogy örülni fogsz neki :))))) bár mondjuk inkább hittük, hogy totál h*lyének fogsz nézni minket... :D

    a srácokat persze muszáj volt újra megemlíteni... asszem 1 napot sem úszok meg nélkülük egy ideig még, igaz? :P

    pus

    VálaszTörlés
  3. Hát igaz...Egyideig biztos megemlítjük neked szinte majdnem minden nap...de legalább tanultál belőle...DPben nem táncolunkXDXD
    de legalább mondhatjuk majd h szép emlékek:P de valljuk be legalább lesz min nevetni minden nap:P

    na pus

    VálaszTörlés