,,Tudtam! - zokogtam. - Tudtam, hogy csak álmodom!"

,,Igazán súlyos problémák... Mégis, miért törpült valamennyi je-
lentéktelenné abban a pillanatban, amikor kiléptünk a fák közül,
és én megpillantottam Charlie dühtől tajtékzó arcát?
Edward gyöngéden megszorította a derekamat.
- Itt vagyok melletted...
Mély lélegzetet vettem.
Igaz. Edward itt van mellettem, és átölel.
És amíg ez így van, bármilyen bajjal szembenézek.
Kihúztam magam, és elindultam, hogy szembenézzek a sor-
sommal - miközben a végzetem rendíthetetlenül jött mellettem."

Mindig fáj a búcsúzás, de most mégsem volt olyan szörnyű, mint legelőször. Elgondolkodtam azon, hogy vajon miért. Sokak számára a New Moon a Saga legjobb része. Nekem viszont közel sem volt a Twilight-hoz. Ugyanis rá kellett jönnöm valamire. Bella elviselhetetlen. Maga a karakter sokszor váltott ki belőlem negatív érzéseket. Nem azt mondom, hogy utálom. Csak inkább azt, hogy nem a kedvenc szereplőm. És ezt nehéz olykor elviselni, ha ő a regény főhőse. Most ebből nehéz lesz kimagyaráznom magam, de megpróbálom. Bella erős, bátor és okos. De olykor hihetetlenül naív, túl sok benne az empátia, képtelen határozott és erős döntéseket hozni, amelyek következményeket vonnak maguk után és amikkel nyilvánvalóan valakit megbánt. Az életben nem tehetünk mindenkit boldoggá, főleg akkor nem, ha van 2 ,,ember", akik csak egyvalamire vágynak és az te vagy. Az egyiket meg kell bántanod. És nem várhatod el, hogy ő is melletted maradjon. Bella erre képtelen. Neki szüksége van Jacobra és Edwardra is. És ezt nehéz összeegyeztetni. Nyilvánvalóan ha nekem kellene döntenem akkor gondolkodás nélkül Edward oldalán kötnék ki. Ő egy megfontolt, határozott személy, aki minden áldozatot meghozna, ha ezzel boldoggá tehetné azt, akit szeret. Még ha ezzel saját magát ,,nyomorba" is taszítja. Jacob más. Erőszakos, hatalmas benne a küzdőszellem és bármit képes lenne bevetni azért, hogy megszerezze azt amit/akit akar. Mint egy állat. Gondolom ezek után nyilvánvaló, hogy Jacob sem a kedvencem. És mivel a könyv nagyrésze Jacob és Bella kapcsolatával foglalkozik nekem ez egy kicsit sem könnyítette meg a dolgomat. Természetesen Bells és Jake kapcsolata nagyon jól lett végigvezetve, többek között, hogy Jake rövid idő alatt kiismerte Bella összes rezdülését és ezekre a rezdülésekre való reakciói szintén nagyon jók voltak. Az ember akarva/akaratlanul elgondolkodik azon, hogy mi lett volna, ha Edward nem tér vissza. Ha Alice nem látogatja meg Bellát vagy ha csak egyszerűen Bella és Alice elkésnek és Edwarddal a Voulturi klán már végzett volna. Vagy ha Edward ezek után is úgy dönt, hagyja Bellát boldogan élni Jacobbal. Ha Alice nem jelenik meg és nem látja a jövőt, akkor Bellának csak pár hétbe telt volna hogy ,,Parisnál kössön ki", ahogyan ő fogalmazott. Ha Edward létezett volna valahol, de Bella semmit sem tudott volna róla, biztosan Jacob mellett döntött vona. Viszont, ha Edward meghalt volna Volterrában, majdnem 100%-ig biztos vagyok benne, hogy utána halt volna. Persze ezek csak apró gondolatmenetek, amik szerintem mindeki agyán átfutottak. Természetesen mindent összevetve a könyv egy hatalmas érzelmi, időzített bomba, amelyik amikor felrobban akkor arat. Nagyot. Ez már az elején érzékelhető. A 3. fejezet azonnal kiveri a biztosítékot és aki csak egy kicsit is átadja magát ennek a világnak, biztosan elkezd bőgni. Ahogyan Edward meg akarja óvni Bellát saját magától az valami hihetetlen. Az egész érzelmi robbanást mégis a felvezetésnek (2. fejezet) lehet köszönni, ami sikeresen előkészíti az eseményeket. Érezzük benne Edward vívódását, hogy szenved és, hogy valami meg fog változni a közeljövőben. A keserű és szenvedélyes búcsúcsók, Bella születésnapján és az azutáni érzéketlenség. Majd Edward hosszú idő után úgyérzi eljött az idő és beszélnie kell Bellával. És ekkor a megkönnyebbült sóhajok után, mindenki azt kívánja, bár meg se szólalt volna. Véget vet mindennek és elhagyja Bellát. Ő összetör és tehetetlenül vergődik az időben. Majd Charlie kényszeríti őt arra, hogy térjen vissza az életbe. Ő próbálkozik, de mindez nehezére esik. Majd jön a mentőöv. A hallucináció. És a hallucináció pedig Jacobhoz vezeti. Edward hangja a fejében és Jacob barátsága segíti ki őt ebből a nehéz helyzetből. Majd újabb bonyodalmak, veszélyes helyzetek. Jacob átváltozik, Bella pedig elfogadja. Victoria visszatér és Bella retteg. És egy idő után úgy érzi szüksége van egy kis szabadságra, ami kirántja őt a folytogatásból. Veszélybe sodorja magát, csakhogy átadhassa magát a hallucinációjának. Feladja az életbenmaradásért vívott küzdelmet, de Jacob megmenti. Ekkor pedig rájön mekkor ostobasgot művelt. Mikor kezd helyrejönni megjelenik Alice, aki Bella számára szintén egy biztonságos kikötő. Az élet mégsem hagyja, hogy Bella boldog legyen. Elég egy apró félreértés, hogy Bella elveszítse az egyetlen, nagy és öröknek hitt szerelmet. De ő nem hagyja, hogy ez kicsússzon a kezéből. A dolgok pedig szép lassan megoldódnak. De amint a régi sebek begyógyulnak, újak keletkeznek a helyükre. És ezekkel pedig újabb kérdéseket teszünk fel.
Mi lesz Jacob és Bella barátságával?
Ki szegi meg előbb az alkut Edward vagy Jacob?
Vajon Edward elég erős lesz hozzá, hogy átváltoztassa Bellát?
Én persze tudom a választ a kérdésekre, de ahhoz, hogy biztosak legyünk a történet érzelmi hátterében el kell olvasnunk az utolsó 2 könyvet is.

A könyv csodálatossága abban rejlik, ahogyan Stephenie Meyer (közel sem héköznapi módon) leírta a szereplők különböző érzelmeit.
Bella fájdalmát, a hatalmas intezitású fájdalmat a tüdejében, az ürességet a testében és a szeretet után való áhítatozását. Az elveszett jövő emlékével járó érzelmeket, az értetlenséget és a múltba való kapaszkodást.
Jacob részéről a harcot az újrakezdésért. A harcot, hogy elnyerje valakinek a szívét, aki belül üressé és elhagyatottá vált. Kihúzni őt a gödörből, megmenteni és szeretni. És elérni, hogy viszont szeressék. Még akkor is, ha tudja ez egy hosszú és nehéz folyamat.
Edward részéről pedig a kétségbeesést, a vakon hozott döntéseket, amiket a vak szerelem hozzot helyette. A tudatlanságot, a féltékenységet és a határtalan nyugalmat és megértést. És a határtalan önfeláldozást.

Létezik, hogy ennyi érzelmet képes valaki a felszínre hozni? Ez hihetetlen.

Habár a New Moon csak a 2. helyen szerepel, a Twilight után kullogva, nem volt gyenge könyv, csak nehéz elfogadni, hogy Bella és Edward szerelme már nem lesz olyan tiszta a jövőben, ugyanis lesz egy 3. személy, aki kapva kap majd az alkalmon, hogy visszaszerezze azt, aki sosem volt az övé. Vajon ez az állítás beigazolódik majd? És vajon Bella hagyja majd magát, ha ezzel visszaszerezheti Jacobot? A valós érzelmei a felszínre kerülnek majd? Vajon Edward félreáll, ha ezt szükségesnek érzi? Ahogyan jelenleg ismerjük ezeket a jellemeket, valószínűleg minden kérdésre a válasz: IGEN! lesz.